A legtöbb játék mindig egyforma volt, viszont okkal. Manapság ez csak egy kifogás.

A játékoknál mindig beszélhettünk aktuális trendekről. Space shooter, sidescroll platformer, 3D platformer, open-world és sorolhatnám. Ezeket általában az adott kor legsikeresebb játéka, és az akkori technológia szabta meg. Manapság már az erőforrások miatt kevesebben szeretnének egy 2D sprite-okat használó, 8-bitesnek tűnő játékkal játszani, hiába van rá kereslet (Shovel Knight). Jelenleg inkább a nagyszabású Open World-élmények adják meg a vásárlóknak a "megérte" érzést. Legalábbis a trendek szerint.

A legtöbb játék egymásra hasonlított, már a konzolok kezdete óta. Régen könnyebb volt kitűnni, vagy valami új műfajt kreálni, de manapság ez nehezebb, hiszen egyre több és gyorsabban elkészült játékokkal tudunk játszani. Ezért kevesebb lehetőség van a kitűnésre, és leginkább 4 változatot tudnak elképzelni a kiadók: Sokadik remaster, meglévő műfaj, sorozat másolása és sokadik epizódja, több műfaj összemosása. Biztos ismerős lehet: Nyitott világú, FPS-nézetű akció dús játékmenet, RPG-szerű karakterfejlődéssel és dialógusrendszerrel (Pl: Fallout, vagy Cyberpunk 2077).

Érdekes, amikor mindenből egy picit akarnak lecsípni, közben semmi sincs kidolgozva. Rossz célzás a belsőnézetben, felesleges karakterfejlődési pontokkal, kidolgozatlan beszédrendszerrel, vagy sztorival. Az egyformaság nem csak a rossz másolásával kezdődik. A kameranézet (váll feletti, mint a Resi 4-ben), a főhős attitűdje, a menüpontok design-ja, de még a fegyverválasztó "kerék" külseje is majdnem egyforma. A trendeket követik mindenben, nem pedig a saját ötleteket valósítják meg.

A számok diktálnak, nem pedig te!

Igen, a játékok nem nekünk, hanem a szélesebb rétegnek készülnek. Mindig is ők voltak az előtérben. A casual Fifa játékos, a Béla bácsi unokája, az alkalmi "unatkozom, és nincs más" emberek. Ezért van az, hogy a sportjátékokon NEM alakítanak szinte semmit, és jelenik meg egy játék minden évben maximum más környezetben, és ezért van az, hogy a menüpontok is egyformák. Az egyformaság egyfajta biztonságot nyújt az emberek számára, az "ezzel már találkoztam, ismerős nekem" érzést. Kevés a különbség egy Evil Within, és Resi 4 között, a gombkiosztás is hasonló, így nem kell megtanulni egy egész rendszert. Tudom, hogy az X típusú játéknál melyik gomb a lövés vagy ugrás, hogyan váltok fegyvert. A mai játékos türelmetlen, és nem szeret tanulni.

Dark Souls, Metal Gear, Nier mind olyan játék, amikbe egy külsős (célközönség) játékos nem feltétlen fog bekapcsolódni, ezért az ilyen játékokkal a kiadók kockázatot vállalnak. A Metal Gear jól ismert, de a sztoriba időt kell áldoznod, mert a sorozat egy fan service (a Phantom Pain akart ezen változtatni...olyan is lett), a Nier pedig kicsit elvontnak tűnhet. Ezért marad a FIFA, COD, Forza, és a többi könnyen emészthető, (akár) évente megjelenő, semmit nem változó, egyforma katyvasz. Minél szélesebb rétegek kedvelik a játékot, minél kevesebben hagyják ott azt (játék élettartamot a DLC küldetésekkel, mikro tranzakciókkal, manapság pedig XP fejlődés manipulálásával, vagy csak online játékkal növelik), annál sikeresebbnek és nyereségesebbnek látnak egy szoftvert.

A bejáratott brand (COD, Assassin's Creed, Fifa, Halo), egyfajta biztonságot és minőséget társíthat, ugyanakkor feldolgozható, már-már könnyűnek mondható játékok. A Dark Souls-t 1 évig pihentettem Anor Londo-ba érkezésem után, majd elővettem és a szívem csücske lett. De ez ritka és kockázatos!

Nem is drága fejleszteni?

Az egyik indok az egyformaságra, a megszaladt költségek szokott lenni. Igen, drágább lett, hosszadalmasabb, több emberi erőforrást igénylő. A GTA 5, 265 millió dolláros költsége az egyik valaha legmagasabb. Sokáig én is ebben hittem, viszont a független fejlesztők sikere és az általuk készített termék bája megcáfolt. A fentebb említett Shovel Knight, vagy Cuphead tárt karokkal és kiéhezve várt közönségbe csapódott be. Az évente megjelenő játékok egyes elemeit a tavalyiból át lehet emelni, mert egy év alatt nincs generációs ugrás a grafikában, maximum kis simítás. Ezek sokszor CTRL+C - CTRL+V alapon készülnek ÚJKÉNT eladva, a parasztvakítástól nem mentes hazug reklámmal. Csak meg kell nézni egy Fifa trailert. A Black Ops 4, pedig a leggusztustalanabb lehúzás, amit eddig az emberek elé tálaltak. A sztori törlésével, a Battle Royale mód hozzáadásával, minimális lett a fejlesztési idő és költség. Csak lemásolják a meglévő multiplayer elemeket, alakítanak rajta, hozzáadnak egy játékmódot és kész a lehúzás. Szánalmas.

Lehet akár máshogy?

Nem. A tény, hogy a vásárlói igények ennyire minimumon vannak, és az emberek többsége nem akar sztorit és megelégszik egy másolattal, vagy egyáltalán nem akar új műfajt; a kiadónak egy lehetőséget nyújt a lazaságra és több profitra. Minden cég a profitmaximalizálásra törekszik. A PUBG, a Fortnite sem kerül eget rengető összegbe. Egyszerű, gondolkodást és elköteleződést nem igénylő, délutáni móka. Ha nekünk nem kell más, akkor ők lecsípnek itt-ott ahol tudnak, a nyereség érdekében. Sajnos, manapság egy szép grafika, összemosott műfajokkal mindent visz. Ritkaságba megy, ha ezt jól csinálják, mint a God of War-nál.

A pénz beszél, mi meg tűrjük. De a GTA egy hatalmas kivétel, hiába hasonlít az előző részhez a legtöbb elem. Ez a széria mindig újat hoz, sokat lép előre, és kísérletezik, miközben az alapok biztosak. Ahogy írtam...kivétel. A kivétel pedig ritkaság. Mi tudnánk ezen változtatni, de nem úgy tűnik, hogy fogunk.