Egy isten sem tud mocsárból paradicsomot építeni, főleg ha az isten már elfordult tőlünk.
Minden játékosnak megvan a maga kis kedvence. Az a játék, amire örömmel tekint vissza és ha kell, foggal-körömmel védi azt. Számomra a Metal Gear-széria testesíti meg ezt a meleg, bizsergető érzést a hasamban még akkor is; ha az sokszor ostoba, idióta, és érthetetlen. Ez olyan, mint a szerelem (gyerekkori szerelem). Lehet mások nem értik mi miért pont Őt szeretjük, és még ki is beszélnek a hátunk mögött. Viszont mi tudjuk, hogy mi fogott meg benne, és a kettőnk közti kötelék örök. Nálam a Metal Gear játékok olyanok, mint a többgyerekes szülőnek a gyermekei. Sok van belőlük, és mindegyiket szereti a maga módján. Vannak a tökéletesek, akik meztelen képeit a buszon idegeneknek is mutogatja a szülő (MGS1, MGS3). A közepes képességekkel rendelkezők, de sokszor meglepetést okozó törtetők (MGS2, MGS4), és a fekete bárány (MGS5), akit nem lehet megérteni, de azért szeretjük őt.
Tetszik a blog?
Oszd meg ismerőseiddel, barátaiddal és segítsd a blogot abban, hogy többen olvassák!
Amikor a Konami bejelentette, hogy Kojima után is lesz Metal Gear, már tudni lehetett, hogy vagy kiárusítás lesz, vagy valami lehúzás. A Pachinko géppel a kiárusítás megtörtént, mert a szeretett 3. rész feljavított grafikával jelent meg, ezzel egy olyan nyomort és űrt hagyva a játékosokban, amit sosem bocsátanak meg. A nemrég kiadott Metal Gear Survive a totális nemtörődömség, és lehúzás összes szinonimáját kimeríti. Az első bejelentésnél próbáltunk páran optimistán állni a dologhoz, de már érezhető volt a képeken is, hogy ez csak egy cash grab. A pofátlan fajtából.
Voltak spin-off részek mindig is, de azokon azért lehetett látni az akarást. Azt, hogy a MG-univerzumtól kevésbé elszakadva akar valamit csepegtetni, értéket adni. Az Acid, vagy a Ghost Babel sem a legjobb ebben a kategóriában, de nem is olyan gyalázatos, és mindent maga mögött felégető valami, mint a Survive. Mindig volt hozzáadott érték! A Rising, pedig leginkább a Hard-core rajongók közt népszerű (joggal). Ezt az internet is érezte, és most mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ez a játék a süllyesztőbe kerüljön (ismét joggal). Egy lusta cash grab, de annyira lazára véve, hogy a meglévő zseniális engine-en egy rossz mechanikai elemeket tartalmazó, már-már divatjamúlt trendet (a zombizás helyett a battle royal játékok jönnek) meglovagoló váz.
A loot box-ok után az a másik nagyszabású lehúzás, a funkcióra építő mikro tranzakció. Az, amikor a játékban mentési helyet, plusz lehetőségeket kell pénzért vásárolni, amiket a többi játék ingyen ad. Vegyük a játékhoz a meglévő erős brand-et, egy rugalmas grafikus engine-t, és kész a pachinko gépek melletti másik lehúzás.
De miért rossz a játék?
A kritika helyett, nézzük meg, mi ment félre. Egy szó: Konami. Bővebben? Az oka az, hogy egy a pocsék munkakörnyezetéről ismert cég nem fog és nem is tud tökéleteset alkotni. A Konami sosem volt az emberek végállomása, de azzal a ténnyel, hogy kilépni nem lehet, úgy tűnik, hogy egy olyan buszra szálltak fel, ahonnan nem lehet leszállni. Minek engednék el a munkavállalókat, ha már annyira pocsék terméket ad ki a vállalat, hogy senki sem menne oda dolgozni? A Phantom Pain is már az évekig (évtizedekig?) húzódó belső feszültség, és rossz cégkultúra nyomait viseli. A kommunikáció és együttműködés teljes hiánya.
Ma olyan érzés lehet ott dolgozni, mint amikor Big Boss elmegy az anyabázisról (Kojima), és a katonák (többi dolgozó) elkezdenek verekedni. De Big Boss már nem tér vissza, az élet megy tovább, a katonák pedig lázadnak. És egy-egy remasternek pedig az esélye kritikusan csökken.
Titkos Üzenet
A lázadásnak egy előnye is van. Az, hogy nincs minden felégetve, a Konami még nem győzött. A Metal Gear Survive takar egy bizonyos titkot, ami az elmúlt héten felrobbantotta a közösségi médiát. Az egyik dolgozó egy érdekes üzenetet hagyott, melyben a múltra tekint vissza, és a mostani vezetőket „kritizálja”. A dolgozók még mindig lojálisak Kojima-hoz, és a gyermekéhez. Ez hogy kerülhetett bele a játékba? Úgy, hogy a Konami nem foglalkozik már semmivel, még a bevétellel sem.
(Kattints a képre a teljes nézetért! Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=uRjp433nW3g&t=399s)
A Metal Gear Halott
Legalábbis kómában van, akárcsak Venom Snake volt a Phantom Pain kezdetén. Eddig a rajongók szeretete tartotta életben, de a Survive után... már ez sem igazán lesz jelen. Egyébként az 5. rész egyik értelmezése az, hogy Venom Snake a Metal Gear szériát testesíti meg. Amíg a Konami így áll a játékosokhoz és a brand-hez, addig esélytelen még annak a reménysugara is, hogy egy minőségibb játékot fogunk kapni. A Metal Gear már a 4. résznél NAGYON elfáradt, és már ott kellett volna abbahagyni. Igen, közrejátszott a sztoriban az, hogy Metal Gear egy biztos bevételforrás volt, és ki kellett sajtolni az utolsó levegővételig (ezért olyan hosszú a sztori), de ez a cash grab nem tűnt ennyire nyilvánvalónak, mert volt tartalom mögötte.
Remélem ez az utolsó lehúzás volt a széria koporsóján az utolsó szög, és hagyják a temetőben nyugodni. Idén ősszel lesz 20 éves az egyik valaha készült legjobb játék, a PlayStation 1-re megjelent Metal Gear Solid.
Adózzunk 30 perces néma csenddel emlékeink és a széria iránti tisztelet gyanánt.
Ha nem játszom az első Solid-dal, akkor lehet nem szeretem meg ennyire a játékokat. Gyerekkorom fénypontja volt ez a játék, amire a mai napig szívesen emlékszem vissza. A Metal Gear túlélte az ipar változásait, és Kojima a kiégés fázisában sem hagyta magára azt...bennünket.
ありがとうございました Hideo Kojima
Ha Te is mindenhol ott vagy, akkor valamelyiket tedd meg:
➡️ Facebook: Nyomj egy Like-ot a Konzol Junkie Facebook oldalára
➡️ Insta: @ziivagyok
➡️ Youtube: Konzol Junkie
➡️ Twitch: Ziivagyok
➡️ Twitter: @ziivagyok
Együttműködési lehetőségért keress fel a konzoljunkie@gmail.com címen.